2007. december 5., szerda

Vajon Kuhn győzőtt Carnap felett?

Brendel Mátyás Et tu mi fili, Thomas?!” – avagy bevett nézet a bevett nézetről, a Világosság 2007 októberi számában.

A szerző elemzi a tudománytörténet és –filozófia kapcsolatát Carnap, illetve Kuhn filozófiájában.

Kifejti, hogy Kuhn és Carnap filozófiájának összehasonlításában részben kompatibilitást találunk, de legtöbbször hangsúlybeli, fokozati különbségek vannak,de valójában sokkal közelebb állnak egymáshoz.

A szerző összegzéséből megtudhatjuk:

,,Tehát úgy vélem, hogy Kuhn és Carnap összehasonlításában az olyan „fekete és fehér” jelzők helyett, mint „ellenség”, „barát”, egy árnyalt képre van szükség. Nézeteik hasonlóságát fokozatokban kell megítélni, és látni kell az egyéb faktorokat is, mint például nézeteik eltérő témáját''

Thomas Kuhn alapműve:1962-ben megjelent The Structure of ScientificRevolutions (A Tudományos Forradalmak Szerkezete)


A tudományos forradalmak szerkezete

Tartalom:
A világszemléletek változásáról, a változások szerkezetéről szóló fejezetek
a PARADIGMA-VÁLTÁS mikéntjét mutatják be.A Föld és Nap-központú világképek szemléleti különbségeitől az elektromosság vagy az oxigén felfedezése körüli szemlélet-gabalyodásokig.

Thomas Khunról Fehér Márta tollából.... megjenelt a Replika 38.számában

2007. december 4., kedd

Milyen hatással volt David Hume Bessenyei Györgyre és a magyar felvilágosodásra?

Ács Pál: David Hume eszméi a magyar felvilágosodásban cimű irása
a Világosság 2007 októberi számában.

A cikk bevezetőjében megtudjuk, hogy a Robinet iránti lelkesedés vezette el Bessenyeit David Hume műveihez.Hume gondolatait Bessenyei György munkáiban többször fellelhetjük.


A magyar felvilágosodás második, fiatalabb írónemzedéke számára sok tekintetben Bessenyei György Bécsben kiadott kötetei közvetítették az új eszméket. A Holmi címmel 1779-ben sajtó alá adta esszékötetének átdolgozott változatát.

A felvilágosodáshoz való viszony végül is megosztotta a magyar protestánsokat. A Mária Terézia reformjai mellett Bessenyei György állt ki, ellenlábasa a magyar reformátusok politikai vezérével, gróf Teleki Józseffel.
Teleki József is de folyamatosan olvasta és gyűjtötte Hume köteteit.






Világosság 2007 októberi számának tartalma

VILÁGOSSÁG 2007/10

Tartalom

Tallár Ferenc : Útban a Másik felé
Molnár Dávid : Vultus Dei. Marsilio Ficino gratia fogalmáról

Eszmetörténet

Emmanuel Levinas : Az idő és a másik

Magyar felvilágosodás

Balázs Péter : Materializmus és politikum Martinovics Ignác francia nyelvű értekezésében
Ács Pál : David Hume eszméi a magyar felvilágosodásban
Brendel Mátyás : "Et tu mi fili, Thomas?!" - avagy bevett nézet a bevett nézetről

Esztétika

Bazsányi Sándor : "Minél jelentéktelenebbek a vallásos témákhoz képest..."

2007. november 26., hétfő

Roth Endre:Manheim Károly és a budapesti társadalomtudósok

Roth Endre cikke Mannheim Károly és budapesti társadalomtudósok cimmel a Világosság 2007/7-8 számában.

A cikk bevezetőjében Mannheim Károly életrajzával ismerkedhetünk meg, majd a második részben gyűjti össze a szerző, a Mannheim körüli budapesti társadalomtudósok csoportját a ,,nemzedéket'!
A kör néhány fontosabb tagja:
Kurt H. Wolff megjegyzése szerint a Lélek és kultúra című munkájában Mannheim „szó szerint mint egy nemzedék tagja, sőt szóvívője beszél”

A cikk harmadik részében megtudhatjuk mi történet ezzel a nemzedékkel az emigráció után??

Mannheim Károly Mannheim Károly(1893-1947) szociológus, filozófus


Ebben a témában még....

Baloldali nyugati emigráns társadalomfilozófusok

2007. november 25., vasárnap

Balla Bálint:Mannheim Károly és a 3 szám jelentősége

Balla Bálint a Világoság 2007/7-8 számában Mannheim Károly és a 3 szám jelentősége

Első fejezetben a szerző a 3 (hármas) szám jelentését mutatja be általában és a különböző kultúrákban.

Második részben a szociológiában a 3 szám (triadikus) felbukkanását kutatja Comte, Saint-Simon és Durkheim munkásságában.

Harmadik fejezetben elérkeztünk Mannheim Károlyhoz. Mit jelent a 3 szám M.K. életében és művében?

Írások Manneim Károlyról még....
-Mannheim Károly és a tudásszociológia,,erős programja"

-Egy jó monográfiát olvashatunk a Valóság 2006 júniusi számában Mannheim Károlyról.

-Bindorhoffer Györgyi: Mannheim Károly és a kultúrális antropológia gondolkodása.

2007. november 24., szombat

Schneider Henrik:A tudósitó mobil, avagy új platform a civil médiában

Schneider Henrik cikke a Világosság 2007 / 9. számában A mobil szerepét kutatja a civil médiában.

A szerző először a civil újságírás új lehetőségeit ismerteti, majd pedig a mobil – mint a jelenlegi eszközök kiváló kiegészítője – fontosságát mutatja meg a kialakult új médiavilágban és a világunkról való ismeretszerzés lehetőségeként.

A szerzőről:
Schneider Henrik
Vezetési tanácsadó & Web 2.0 kutató
henrik.schneider@gmail.com

Kondor Zsuzsanna:Mobil kép-mobilizált tapasztalat

Kondor Zsuzsa a Világosság 2007/ 9 számában megjelent cikkjéből megtudhatjuk, hogy a vizuális információ mennyire épül be mindennapi életünkbe, ezen belül is a mobilkommunikációba.Ezek milyen változást idézhetnek elő a mindennapi kommunikációba.

A cikk elején Kondor Zsuzsa egy összefoglaló művet ajánl figyelmünkbe.Williams Ivins könyvét mely a nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció történetét tartalmazza.

Elemzi az MMS kommunikáció műfaját, és elterjedését.

A Világosságban 2005 46/6 számában Nyíri Kristóf -Az otthon képei
címmel írt cikket ehhez a témához.

2007. november 18., vasárnap

Mobil és az oktatás kapcsolatáról

A Világosság 2007.09 számában Benedek András foglalja össze, hogy milyen folyamatokon keresztül kapcsolódik össze a mobilozás a tanulással.

A cikk itt olvasható
Benedek András: Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás

Dr. Benedek András egyéb írásai: itt >>>>>>

2007. november 13., kedd

2007/7-8 világosság tartalma

Anton Sterbling:„A szellemi területen folyó konkurencia jelentőségéről.” Alkalmazások a kelet- és dél-európai szellemi helyzetre és értelmiségi vitákra
Bálint Balla:Mannheim Károly és a hármas szám jelentősége
Colin Loader:Mannheim Károly heidelbergi levelei
Cs. Kiss Lajos: Találkozások Mannheim Károllyal. Mannheim-recepció
Cs. Kiss Lajos − Fábri GyörgyUtószó
David Kettler: Mannheim Károly figyelemre méltó felemelkedésének titka
Frank Ettrich: „Szabadon lebegő értelmiség” és „új osztály”
Ilja Srubar:Mannheim diskurzuselemzése
Klaus Lichtblau: Mannheim Károly és a történelmi idő problémája
Marek Czyzewski: Tudásszociológiai pillantás nyilvános vitákra: Mannheim Károly mai perspektívából
Miloš Havelka: A cseh kultúra és politika a generációs tapasztalat különböző horizontjain
Ralf Bohnsack: A tudásszociológia mint módszer: Mannheim hozzájárulása a paradigmaváltáshoz
Roth Endre: Mannheim Károly és a budapesti társadalomtudósok
Sigita Kraniauskienė: Generációk: a fogalom gyakorlati alkalmazása
Vera Sparschuh: Mannheim Károly tanulmánya a generációk problémájáról − műtörténeti és elméleti dimenziók







2007/09 Világosság

Nyíri Kristóf : Szavak és képek

Kondor Zsuzsanna : Mobil kép – mobilizált tapasztalat

Benedek András : Mobiltanulás és az egész életen át megszerezhető tudás

Maradi István : Mobilmunka

Kovács Kristóf : A modern technológia szerepe az IQ generációk közti növekedésben

Sándor Klára : Vissza a természeteshez

Golden Dániel : Mobilizált észlelés

Prazsák Gergő : Network society 2.0, virtuelle Gemeinschaft

Dányi Endre : Az internet és a mobiltelefon mint versengő metaforák

Schneider Henrik : A tudosító mobil. Új platform a civil médiában

András Ferenc : A tér mint kommunikációs színhely

2007. október 4., csütörtök

Kelemen János tollából...:Umberto Ecoról

Kelemen János tollából...: Umberto Ecoról a Világosság oldalain

Kelemen János irásai a Világosságban

2007/2-3 Kelemen János:Eco és a hermeneutika Olaszországban

2007/2-3 Kelemen János:A lét ellenállása: Eco kognitív szemantikája. Kant és a kacsacsőrű emlős

2007/2-3 Kelemen János:Umberto Eco

1989/4 Kelemen János:A rózsa neve ás Eco szemiotikája

1997/11 Kelemen János:Eco és Dante nyelvelmélete

Umberto Eco életrajz

Kelemen János írásai Umberto Ecoról:





Világosság 2007/6 tartalom

VILÁGOSSÁG 2007/6

Tartalom

Szerkesztői bevezetés

Kállay Géza : Mi rejlik egy kötőszóban? Filozófia és irodalom, irodalom és filozófia
Marsó Paula - Kiss Viktória : A magányos sétáló álmodozásai − a tanúskodás filozófiája, a narratív identitás és az érzelmek legitimitása Rousseau-nál
Berkovits Balázs : A csábító naplója és a regényes esztétikum
Margócsy István : Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise?
Mester Béla : A „költőiség” mint vád a XIX. század magyar filozófiai vitáiban
Tábor Ádám : Minden gondolatnak alján. Ady és filozófus-örökösei: a magyar dialogikus gondolkodók
Bedecs László : Etikai problémák Tandori Dezső költészetében
Dunajcsik Mátyás : Élőfilm és összecsengés – Tóth Krisztina művészetelméletéről

Közös témák

Márton Miklós : Tudjuk-e, mit beszélünk?
Erdélyi Ágnes : Biztos, hogy a narratíva közös téma?
Kelemen János : Irodalmi adalékok a személyes azonosság problémájához. „Mêmeté” és „ipséité” az Isteni színjátékban
Golden Dániel : A filozófia mint irodalom – Richard Rorty terápiás javaslata
Eszes Boldizsár–Tőzsér János : Átvitt értelem – a metafora szerepe a kommunikációban
Kiss Andrea-Laura : Az irodalmi és a filozófiai nyelv metaforikusságáról – hermeneutikai megközelítésben
Váradi Péter : Hierarchia a rend helyett - Nietzsche művészet és tudomány viszonyáról
Isztray Simon : Tragédia és filozófia kölcsönhatása A tragédia születésétől a Zarathustráig
Krassóy Ákos : Esemény és regény