VILÁGOSSÁG 2007/6
Tartalom
Kállay Géza : Mi rejlik egy kötőszóban? Filozófia és irodalom, irodalom és filozófiaMárton Miklós : Tudjuk-e, mit beszélünk?
Marsó Paula - Kiss Viktória : A magányos sétáló álmodozásai − a tanúskodás filozófiája, a narratív identitás és az érzelmek legitimitása Rousseau-nál
Berkovits Balázs : A csábító naplója és a regényes esztétikum
Margócsy István : Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise?
Mester Béla : A „költőiség” mint vád a XIX. század magyar filozófiai vitáiban
Tábor Ádám : Minden gondolatnak alján. Ady és filozófus-örökösei: a magyar dialogikus gondolkodók
Bedecs László : Etikai problémák Tandori Dezső költészetében
Dunajcsik Mátyás : Élőfilm és összecsengés – Tóth Krisztina művészetelméletéről
Erdélyi Ágnes : Biztos, hogy a narratíva közös téma?
Kelemen János : Irodalmi adalékok a személyes azonosság problémájához. „Mêmeté” és „ipséité” az Isteni színjátékban
Golden Dániel : A filozófia mint irodalom – Richard Rorty terápiás javaslata
Eszes Boldizsár–Tőzsér János : Átvitt értelem – a metafora szerepe a kommunikációban
Kiss Andrea-Laura : Az irodalmi és a filozófiai nyelv metaforikusságáról – hermeneutikai megközelítésben
Váradi Péter : Hierarchia a rend helyett - Nietzsche művészet és tudomány viszonyáról
Isztray Simon : Tragédia és filozófia kölcsönhatása A tragédia születésétől a Zarathustráig
Krassóy Ákos : Esemény és regény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése