2007. október 4., csütörtök

Kelemen János tollából...:Umberto Ecoról

Kelemen János tollából...: Umberto Ecoról a Világosság oldalain

Kelemen János irásai a Világosságban

2007/2-3 Kelemen János:Eco és a hermeneutika Olaszországban

2007/2-3 Kelemen János:A lét ellenállása: Eco kognitív szemantikája. Kant és a kacsacsőrű emlős

2007/2-3 Kelemen János:Umberto Eco

1989/4 Kelemen János:A rózsa neve ás Eco szemiotikája

1997/11 Kelemen János:Eco és Dante nyelvelmélete

Umberto Eco életrajz

Kelemen János írásai Umberto Ecoról:





Világosság 2007/6 tartalom

VILÁGOSSÁG 2007/6

Tartalom

Szerkesztői bevezetés

Kállay Géza : Mi rejlik egy kötőszóban? Filozófia és irodalom, irodalom és filozófia
Marsó Paula - Kiss Viktória : A magányos sétáló álmodozásai − a tanúskodás filozófiája, a narratív identitás és az érzelmek legitimitása Rousseau-nál
Berkovits Balázs : A csábító naplója és a regényes esztétikum
Margócsy István : Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise?
Mester Béla : A „költőiség” mint vád a XIX. század magyar filozófiai vitáiban
Tábor Ádám : Minden gondolatnak alján. Ady és filozófus-örökösei: a magyar dialogikus gondolkodók
Bedecs László : Etikai problémák Tandori Dezső költészetében
Dunajcsik Mátyás : Élőfilm és összecsengés – Tóth Krisztina művészetelméletéről

Közös témák

Márton Miklós : Tudjuk-e, mit beszélünk?
Erdélyi Ágnes : Biztos, hogy a narratíva közös téma?
Kelemen János : Irodalmi adalékok a személyes azonosság problémájához. „Mêmeté” és „ipséité” az Isteni színjátékban
Golden Dániel : A filozófia mint irodalom – Richard Rorty terápiás javaslata
Eszes Boldizsár–Tőzsér János : Átvitt értelem – a metafora szerepe a kommunikációban
Kiss Andrea-Laura : Az irodalmi és a filozófiai nyelv metaforikusságáról – hermeneutikai megközelítésben
Váradi Péter : Hierarchia a rend helyett - Nietzsche művészet és tudomány viszonyáról
Isztray Simon : Tragédia és filozófia kölcsönhatása A tragédia születésétől a Zarathustráig
Krassóy Ákos : Esemény és regény